Egy főre vetítve és vásárlóerő-paritáson számolva Magyarország 2045 dollárt fordított az egészségügyre (állami- és magánkiadások egyaránt) 2017-ben. Ezzel az uniós tagállamok hátsó harmadában helyezkedik el, azonban a régiós országok között a középmezőnyben vagyunk. Nem mindegy azonban, hogy mi hajtja az egészségügyi kiadások növekedését. Megnéztük.
Az egészségtelen életmódból eredő kockázatok továbbra is magasak, az ellátás minősége egyenetlen és a hozzáférés területén érzékelhető az egyenlőtlenség, miközben az egészségügyre fordított kiadások viszonylag alacsonyak. A másik oldalról viszont fontos erőfeszítések történtek a szakemberek itthon tartására, a kivándorlás lassult, kulcsfontosságú programok indultak útnak (e-egészségügy, Egészséges Budapest Program, szűrési programok), a halálozási ráták csökkennek - írja le a hazai egészségügy állapotát az Európai Bizottság legutóbb bemutatott országjelentése.
Magyarország képtelen javítani relatív helyzetén a társadalom egészségi állapotát illetően. A magyar népesség egészségi állapota pedig lényegesen rosszabb, mint ami a gazdaság fejlettsége alapján elvárható lenne - állapította meg legutóbbi tanulmányában Orosz Éva és Kollányi Zsófia, az ELTE kutatói. Anyagukban azt is bemutatták, hogy Magyarországon kiugróan magasabb a halálozás azokban a halálokokban, amelyekre jelentős hatást gyakorol az egészségügyi rendszer működése.
A magyar állam a GDP 5,3%-nak megfelelő összeget fordít egészségügyi kiadásokra - olvasható ki a legfrissebb, 2015-ös adatokból, amit az Eurostat pénteken közölt. Ezzel uniós viszonylatban igencsak hátul kullogunk.
A jövő évi költségvetési tervezetben 150-200 milliárd forinttal több jut az egészségügyre - mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy szakmai fórumon pénteken Siófokon. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette, az idei és a jövő évi ágazati növekmény a GPD 1,5 százalékát teszi ki.
Bár az állami egészségügyi kiadások 2013 óta folyamatosan nőnek, reálértéken először csak 2015-ben haladták meg a 2008. évi szintet. Uniós és régiós viszonylatban is kevés pénz jut itthon az ágazatnak, pedig a magyar állam relatíve sok pénzt elvon a gazdaságtól. A kormány azonban úgy tűnik szilárdan kitart amellett, hogy amíg a kórházak gazdálkodása nem kerül egyensúlyba, addig lényegében csak tűzoltásra biztosítanak pluszforrásokat.
Svédország, Franciaország és Németország - ez a három ország költi a GDP arányában a legtöbbet az egészségügyre az Eurostat friss adatai szerint.
Nagyjából két hónapra elegendő amerikai készlet maradt az értékesítésre.
Durva további hangulatromlás látszik külföldön.
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
Infláció lesz és nem csak az importált áruknál.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
